A Linux kiszolgálók üzemeltetői akár naponta szembesülhetnek a legkülönbözőbb, esetleg komoly fejtörést okozó problémákkal. Aki megvette ennek a könyvnek az első részét, az valószínűleg már tapasztalhatta, mennyire hasznos, ha van az ember keze ügyében egy olyan információforrás, amiben az alkalmazások leírása helyett konkrét problémák vagy problémakörök egyszerű megoldásait találhatja meg. A hibalehetőségek száma persze jóval nagyobb annál, semhogy az összes tipp és trükk elférjen egyetlen kötetben. Itt van tehát a folytatás, amely ismét száz adminisztratív feladatot tárgyal témakörönként csoportosítva. Íme néhány az érintett területek közül: Hitelesítés Távoli grafikus kapcsolat Tárhelyek kezelése Fájlok megosztása és erőforrások szinkronizálása Biztonsággal kapcsolatos kérdések Naplófájlok és megfigyelés Hibakeresési módszerek Adatmentés, visszaállítás, katasztrófaelhárítás Ezt a kötetet ugyanúgy elejétől a végéig el lehet olvasni, mint bármely más könyvet, de ha a sors úgy hozza, akár néhány perc alatt itt értékes információkhoz juthatunk belőle, ha felütjük a megfelelő helyen. Nem kell súgóoldalakat vagy weblapokat böngészni, uram bocsá’ a forráskódban elhelyezett megjegyzések között keresgélni. Hasznos olvasmány és segédeszköz minden rendszergazdának.

Bár az objektumközpontú programfejlesztés során a valósághoz sokkal jobban igazodó gondolkodásmódot követhetünk, ez a “logikai kényelem” az ilyen nyelvek összetettségének drámai növekedésével is együtt jár. Ez alól természetesen a Java sem kivétel: számos kulcsszót és felületet kell ismernünk ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk használni a nyelv szolgáltatásait. Ez a zsebkönyv tartalmazza a legfontosabb kulcsszavak leírását, rengeteg szintaktikai példát, illetve programozási tippet. Ajánljuk mindazoknak, akik a Java 5.0 használatának alapjaival már tisztában vannak, de munkájukhoz szükségesnek éreznek egy olyan tömör referenciát, amit bárhova magukkal vihetnek.

A JavaScript zsebkönyv minden JavaScript, Ajax, DHTML és CSS kódot bemutat, ami az interaktív webalkalmazások, weboldalak és webhelyek gyors és eredményes elkészítéséhez szükséges. Tartalmazza a legfontosabb parancsokat és kifejezéseket, amelyek a JavaScript kapcsán előfordulhatnak. Kicsi és tömör: a kötetet bárhová magunkkal vihetjük és haszonnal forgathatjuk. Rugalmas és gyakorlatias: a kötet több mint száz testreszabható kódmintát tartalmaz, amelyek alapján gyorsan készíthetünk JavaScript és Ajax programokat.

Windows alatt talán a leggyakrabban használt alkalmazás a Word szövegszerkesztő. Szerte a világon milliók indítják el naponta, sőt vannak olyanok is, akik szinte semmi mással nem dolgoznak. Különös módon ezeknek az embereknek a többsége mégis csupán a program képességeinek töredékét ismeri. És mivel a Word rendkívül kényelmesen használható eszköz, a legtöbben nem is éreznek semmiféle késztetést arra, hogy megpróbáljanak továbblépni. Ők azok, akik képesek napjában több tízszer vagy százszor átállítani a fejléc vagy a címsor betűméretét egyenként, minden oldalon. Ugyanakkor – különösen a nagyobb vállalatoknál – vannak olyan informatikusok, akiknek többek között az a feladata, hogy ezeknek az embereknek olyan munkakörnyezetet teremtsenek, amelyben az összetettebb feladatokkal is elboldogulnak anélkül, hogy tudniuk kellene, mi folyik a háttérben. Ilyenkor jönnek jól a Word makrói, illetve a VBA programok. Ez a mű tehát azoknak szól, akik a szövegszerkesztés alapjaival már tisztában vannak, és összetettebb feladatokra keresnek megoldásokat. Szó esik benne a testreszabás lehetőségeiről, a kifejezetten összetett keresések és cserék végrehajtásáról, fájlok beviteléről és mentéséről, a táblázatok kifinomult kezeléséről, a megjegyzések használatáról, az ismétlődő feladatok automatizálásáról, és számos egyéb, a Word képességeit optimálisan kihasználó megoldásról. A leírtak a Word 2000-es, 2002-es, és 2003-as változatával egyaránt használhatók. Ajánljuk ezt a könyvet azoknak a felhasználóknak, akik…

Erre a könyvre azoknak az XML-fejlesztőknek van szüksége, akik hatékonyabbá szeretnének válni. Megtanulhatjuk, milyen eszközöket és mikor kell alkalmazni ahhoz, hogy világos, bővíthető, karbantartható és stabil XML kódot írjunk. Hogyan írjunk a névtérelőtagoktól független DTD-ket? Mi az, amit a nyelvi elemzők megbízhatóan jelentenek, és mi az, amit nem? Melyik sémanyelv a legmegfelelőbb egy adott munkához? Milyen API-t használjunk, hogy a legnagyobb sebességet és a legkisebb méretet érjük el? Mit tehetünk a DTD-k, illetve a sémák gyors és megbízható eléréséért anélkül, hogy csökkenne a dokumentum hordozhatósága? Lehet, hogy az XML túl terjengős az adott alkalmazáshoz? Elliotte Rusty Harold 50 hasznos alapszabályt ír le, a valós életből merített példák alapján. Magával ragadó, könnyen érthető stílusban mutatja be, hogyan lehet fejlesztési időt nyerni, és egyúttal jobb XML kódot készíteni.

Az XML napjaink egyik leghaladóbb, mégis a leggyakrabban félreértett technológiája. A tévedések legfőbb oka ebben az esetben nem egyszerűen az ismeretek hiánya, sokkal inkább a régi beidegződések továbbélése. Az XML-t sokan a HTML utódának, mi több ellenfelének tekintik, míg mások arra kíváncsiak, hogy hogyan működik, illetve mit képes előállítani. Ebből a könyvből rögtön az elején megtudhatjuk, hogy az XML célja egyáltalán nem a HTML leváltása, hanem az adattartalom és a megjelenítés teljes szétválasztása. Ami pedig a hogyan működik problémát illeti, itt maga a kérdés rossz, hiszen az XML-nek nem az a feladata, hogy működjön, sokkal inkább az, hogy az XML alapú alkalmazásoknak az általuk kezelt adatok strukturálásán keresztül biztos hátteret nyújtson. Maga az XML tehát olyan, mint versenyautóban a turbó motor, ami ugyan a látható réteg alatt működik, de nélkülözhetetlen összetevője a rendszernek.

A Visual Basic 2005 a Microsoft rendkívül népszerű Visual Basic programnyelvének legújabb kiadása, amely alapjaiban eltér a korábbi változatoktól. A Visual Basic 2005 erősebb és sokoldalúbb, mint valaha, lehetőségei pedig már felveszik a versenyt az olyan “magasabb szintű” nyelvekkel, mint a C++. Az új lehetőségek egyik folyománya viszont, hogy a nyelv használata egyre bonyolultabb. A könyv elsősorban azoknak íródott, akik kevés programozói tapasztalattal rendelkeznek, vagy egyáltalán nem programoztak még, illetve azoknak, akik a Visual Basicet második programnyelvként szeretnék használni. A könyv öt részre oszlik, amelyek a programfejlesztés különböző oldalait vizsgálják a Visual Basic 2005-ben: I. rész: A Visual Basic 2005 környezet. A nyelv programozási környezetét tárgyalja. II. rész: Felhasználói felület felépítése. Bemutatja, hogyan készíthetünk tetszetős és jól használható felhasználói felületeket. III. rész: És minden mozgásba jön: programozás. A Visual Basic 2005-ben való programozás részleteibe avat be. IV. rész: Adatkezelés. A szövegfájlok kezelésével és az adatbázis-programozással ismertet meg, valamint bemutatja, miként férhetünk hozzá programjainkból olyan külső alkalmazásokhoz, mint a Word vagy az Excel. V. rész: Terjesztés és azon túl. Azt mutatja be, hogyan tehetjük programjainkat telepíthetővé a végfelhasználó gépén. Végezetül, a 24. leckében a Microsoft .NET kezdeményezését mutatjuk be, egy távlati, kevésbé technikai nézőpontból.

Herb Sutter és Andrei Alexandrescu írása azoknak a középhaladó, illetve haladó programozóknak szól, akik a C++ nyelv alapjaival teljesen tisztában vannak, fejlesztettek már komolyabb rendszert is, és esetleg már szembesültek is az itt felsorolt problémák egy részével. Íme néhány a könyv által érintett témakörök közül. Mit érdemes szabványosítani és mit nem? Hogyan érhetjük el a legnagyobb skálázhatóságot? Hogyan kerüljük el a fölösleges függőségeket? Hogyan és mikor érdeme egyszerre használni a statikus és dinamikus többalakúságot? Hogyan használhatjuk biztonságosan a felülbírálat lehetőségét? Hogyan akadályozhatjuk meg, hogy a kivételek kezelése ?átszivárogjon? a modulok határain? Miért nem célszerű névterek deklarációit fejlécállományban elhelyezni? Használjuk-e a szabványos vector és string osztályokat a tömbök helyett, vagy sem? Mi alapján találhatjuk meg a megoldandó feladathoz legjobban illeszkedő kereső vagy rendező algoritmust? Milyen szabályokhoz kell tartanunk magunkat a típusbiztonság megőrzése végett? Sutter és Alexandrescu könyve ugyanúgy alapműnek tekinthető a C++ nyelvű fejlesztéssel kapcsolatban, mint Stroustroup híres ?A C++ programozási nyelv? című, magyarul szintén a Kiskapu Kiadó gondozásában megjelent műve.

A C rendkívül hatékony programozási nyelv, ám nagyon pontosan kell ismernünk ahhoz, hogy ezt ki is tudjuk használni. Rendkívüli rugalmassága, tömör írásmódja a kezdő programozók számára bizony ?életveszélyessé? teszi. A világ C programozói minden bizonnyal megszámlálhatatlan órát töltöttek már a képernyőre meredve azzal, hogy egy látszólag teljesen hibátlanul megírt programban keresték azt az apró bakit, amitől az teljesen mást csinált, mint amire számítottak. Ilyen tünetet sajnos akár az is produkálhat, ha egyszerűen elgépelünk valamit, hiszen a kód sok esetben ilyenkor is értelmes. Az elkövethető hibák másik nagy csoportját azok az esetek alkotják, amikor a nyelv képességeit érti félre a programozó, vagy egyes szolgáltatásait tévesen próbálja alkalmazni. Ez a könyv ezekről a csapdákról és buktatókról szól, téma szerint rendszerezve, és rövid példákon keresztül bemutatva őket. Számos olyan apróságot, elvet és megoldást sorol fel, amelyekről a tankönyvek rendszerint megfeledkeznek. Egyetemi hallgatók számára gyakorlatilag kötelező olvasmány, jól használhatja azonban az a profi programozó is, akit a sors kifürkészhetetlen kegyéből az a váratlan megtiszteltetés ért, hogy mások által írt C kódot gondozhat. Jó esély van rá ugyanis, hogy elődei nem olvastak hasonló művet, hiszen magyar nyelven ez az első ilyen kiadvány.

A Kiskapu kiadványainak sorában ez a könyv egy viszonylag új próbálkozás, hiszen műfaját tekintve leginkább talán számítástechnikai regénynek nevezhetnénk. Aki egyaránt érdeklődik a számítástechnika, netán a digitális biztonságtechnika és a filmek iránt, az valószínűleg több olyan esetre emlékszik a közelmúltból, amikor a film rendezőjének szakmai szempontból nem igazán sikerült megfognia a témát, leginkább talán azért, mert nem is törekedett rá. Számos tipikus példa létezik az efféle digitális zöldségekre, olyannyira, hogy akár rendszertant is lehetne belőlük készíteni. Hosszú ballonkabát alatt nagy kaliberű fegyvert lóbáló, éjjel is napszemüvegben közlekedő, enyhén borostás kettős ügynök lefüggönyzött szobákban, vagy számítóközponttá alakított alagsori mosókonyhákban laptopról hekkeli a hálózatokat. A bezárt ajtókat 5 másodperc alatt nyitja ki a bevásárlókártyájával, és vagy állandóan üldözik, vagy egy egész ország hiába keresi. Hosszú hajú, testre simuló, szigorúan fekete bőr szerelést hordó, pompás mell/csípőbőség paraméterekkel rendelkező hölgy lángoló folyosókon gördeszkával közlekedik, néha gépel ezt-azt egy-egy billentyűzeten, miközben a terminál minden karakter után csipog egyet. Falakon mászik át, saját testsúlya kétszeresével rendelkező férfiakat üt ki egyetlen kecses ökölcsapással, izzasztó kihallgatásokat vészel át, a hazugságvizsgálóban kiveri a biztosítékot. A kisváros mellett az erdőben földönkívüliek landolnak, és megpróbálják elpusztítani a Földet. Tervük már-már sikerrel jár, de Joe, a meg nem értett zseni, aki civilben…