Orfeo

Kislexikon – készítette Rézműves László

Orfeo

Orfeo

A B C D E F G H I J K L M N O Q P R S T U V W X Y Z              Jegyzetek

A

A fine romance (Jerome Kern/Dorothy Fields, 1936): népszerű dal Fred Astaire és Ginger Rogers filmjéből, az Egymásnak születtünk (Swing time) című musicalből.

A jól hangolt zongora (Das Wohltemperierte Klavier, 1722―1744). Johann Sebastian Bach oktatási célzattal írt műgyűjteménye, amely mind a 12 törzshangra tartalmaz két-két rövid darabot, egyet dúrban, egyet mollban.

A kéjenc útja (The rake’s progress): Sztravinszkij operája (1951). Szövegkönyvét, amelyet W. H. Auden és Chester Kallman írt, William Hogarth festményei ihlették (A rake’s progress, 1733-35).

A szerelmek városa (Les Enfants du Paradis): Marcel Carné 1945-ös filmje.

A víg özvegy (1905): Lehár Ferenc operettje.

Ac-Cent-Tchu-Ate the Positive (Harold Arlen/Johnny Mercer, 1944): 1945 első nagy slágere, amely egyszerre három előadásban is felkerült a listák élére. Az egyik változatot az Andrew Sisters és Bing Crosby készítették.

accelerando: zenei szakszó, jelentése: „fokozatosan gyorsítva”.

adagio, adagietto: lassú, bensőséges hangulatú zene, illetve ilyen játékmódra vonatkozó zenei előírás.

Adams, John (1947― ): amerikai minimalista zeneszerző, aki több politikai témájú operát is írt. The death of Klinghoffer (Klinghoffer halála) című 1991-es operája egy 1985-ös palesztin gépeltérítésről szól, amelynek során a terroristák megölték a 69 éves, tolószékes Leon Klinghoffert.

Adenauer, Konrad (1876―1967): a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja, „az egységes Európa atyja”.

Adorno, Theodor (1903―1969): német filozófus, szociológus és zeneesztéta.

Ain’t no rest for the wicked: az amerikai Cage the Elephant rockzenekar dala (2008).

Aj Vej-vej (1957― ): installációiról ismert kínai képzőművész és politikai aktivista.

akkord: egy hangsor több meghatározott fokának együttes megszólalása.

álbasszus (fauxbourdon): a késő középkorban és a korai reneszánszban használt zenei harmonizációs technika.

All you need is love: a The Beatles egyik ikonikus száma (1967), a hippikorszak himnusza.

allegro: zenei szakszó, jelentése: „élénken, gyorsan, vidáman”.

alto: mélyebb hangfekvésű női énekhang (a reneszánszban még férfi hangszín).

Amerika Leánya (The Perils of Pauline): folytatásos mozifilm az 1910-es évekből. 1915-ben ezen a címen mutatta be a budapesti Corso mozi. (forrás: Páncél Lajos: Pereg a film… – http:/www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/27/pancel.htm)

Amgen: korábbi nevén Applied Molecular Genetics; gyógyszergyártó multicég.

andante: zenei szakszó, jelentése: „mérsékelt tempóban, lépésben”.

Andrew Sisters: három nővérből álló, rendkívül népszerű amerikai énekestrió a szving-, majd a boogie-woogie korszakban (az 1930-as évektől az 1960-as évekig).

Andriessen, Louis (1939― ): holland zeneszerző, zongoraművész.

Ann Arbor: egyetemi város Michiganben. Az 1960-as években a diákmozgalmak, emberi jogi és háborúellenes mozgalmak egyik legfőbb központja.

Anthrax: amerikai heavy metal-zenekar (1981― ).

antifónák: az antifonále (vagy antiphonarium) a római katolikus egyház hivatalos imádságos énekeit tartalmazó könyv.

arpeggio: zenei szakszó, jelentése: „hárfaszerűen”. Azt jelzi, hogy az előadónak az akkordot hangjaira bontva, törve kell megszólaltatnia.

ars antiqua: a Notre-Dame iskola vallásos, többszólamú zenéje (XII-XIII. század).

ars nova: „új művészet”; a 14. században Franciaországban kialakult új zenei irányzat, amely bonyolultabb ritmusképleteket és korábban tiltott hangközök használatát tette lehetővé. Egyik legnevesebb képviselője Guillaume de Machaut.

ATF: Alcohol, Tobacco, Firearms (and Explosives); Alkohol- és Dohánytermékek, illetve Lőfegyverek Forgalmával Foglalkozó Iroda; az Egyesült Államok egyik bűnüldöző szerve.

atonális: tonális központ (hangnem) nélküli zene.

autotune: a popzenében használatos zenei effektus, amely eredetileg hangkorrekcióra, a hamis hangok elfedésére szolgált. Nevét az Antares cég Auto-tune nevű szoftveréről kapta.

Az új kolosszus (1883): Emma Lazarus szonettje. Ez a vers áll egy bronztáblán a New York-i Szabadság-szobor talapzatán.

B

Babbitt, Milton (1916―2011): amerikai zeneszerző és zeneesztéta. Who cares if you listen? (Kit érdekel, hogy hallgatsz-e zenét?) című provokatív cikke 1958-ban jelent meg.

Bach, Johann Sebastian (1685―1750): német barokk zeneszerző, minden idők egyik legnagyobb hatású zeneszerzője.

bandoneón: harmonikaszerű hangszer, a hagyományos tangózenekarok fontos kelléke. Nem azonos a köznyelvben tangóharmonikának nevezett akkordeonnal, amelyen zongorabillentyűk is találhatók.

Barber, Samuel (1910―1981): amerikai zeneszerző, a XX. század egyik legünnepeltebb zeneszerzője.

Bartók Béla (1881―1945): a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Bayreuth: német város, a Wagner műveit népszerűsítő világhírű zenei fesztivál helyszíne.

Beatles, The: minden idők legnagyobb hatású angol beatzenekara.

Beauchamp, James (1937― ): amerikai elektromérnök-zenekutató, az egyik első feszültségvezérelt elektronikus zenei szintetizátor, a Harmonic Tone Generator (1964) megalkotója.

Beethoven, Ludwig van (1770―1827): német zeneszerző, Haydn és Mozart mellett a bécsi klasszika harmadik nagy alakja, akinek a zenbéje ugyanakkor már a romantika jegyeit is magán viseli.

Berg, Alban (1885―1935): osztrák zeneszerző, aki műveiben Mahler romantikáját vegyítette Schönberg dodekafon technikájával.

Berio, Luciano (1925―2003): olasz zeneszerző, többek között Louis Andriessen és Steve Reich egyik tanára.

Berlioz, Hector (1803―1869): francia romantikus zeneszerző.

Berry, Chuck (1926―): amerikai gitáros-énekes, dalszerző, a rock and roll zene egyik úttörője.

Björk (1965― ): izlandi dalszerző, énekesnő, az avantgárd, kísérleti popzene egyik legjelentősebb képviselője.

Blandings-kastély: P. G. Wodehouse számos regényének és novellájának helyszíne.

Blue Suede Shoes (Carl Perkins, 1955): Carl Perkins (majd többek között Elvis Presley) slágere.

Boito, Arrigo (1842―1918): olasz zeneszerző, költő, újságíró. Inkább operalibrettóiról, mint a zeneműveiről ismert.

Bolond Pierrot (Pierrot Lunaire): Arnold Schönberg műve (1912).

Borges, Jorge Luis (1899―1986): argentin író, a spanyol nyelvű irodalom kiemelkedő alakja.

Borisz Godunov: Muszorgszkij operája (1874).

Borogyin, Alekszandr (1833―1887): orosz zeneszerző és kémikus, az „orosz ötök” (Borogyin, Balakirev, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Kjui) tagja.

Botticelli, Sandro (kb. 1445―1510): olasz festő, a korai reneszánsz kiemelkedő alakja.

Boulez, Pierre (1925― ) : francia zeneszerző.

Böcklin, Arnold (1827―1901): svájci szimbolista festő.

Brahms, Johannes (1833―1897): német romantikus zeneszerző, aki tudatosan nyúlt vissza a bécsi klasszicista zenei formákhoz.

Britten, Benjamin (1913―1976): zeneszerző, karmester, zongoraművész, a XX. századi angol zene egyik legnagyobb alakja.

Brooke, Rupert (1887-1915): angol „háborús” költő.

Bruckner, Anton (1824―1896): osztrák romantikus zeneszerző.

brutalizmus: az 1950-70-es évek építészeti irányzata, a modernizmusból fejlődött ki. A szó a francia „béton brut” (nyers beton) kifejezésből ered; a híres svájci francia építész, Le Corbusier (1887―1965) írta le így a kedvenc anyagát.

Brün, Herbert (1918―2000): német zeneszerző, az elektronikus és számítógépes zene egyik úttörője.

Busoni, Ferruccio (1866―1924): németül alkotó olasz neoklasszikus zeneszerző, zongoraművész és karmester.

Bűn és bűnhődés: Fjodor Dosztojevszkij regénye (1866), a világirodalom egyik klasszikusa.

Byrds, The: amerikai zenekar az 1960-as években, a folk-rock egyik úttörője.

C

Cage, John (1912―1992): A XX. század egyik legnagyobb hatású avantgárd zeneszerzője. Filozófiai-zeneelméleti munkássága legalább olyan jelentős, mint zeneművei.

Cahokia: A XIX. század előtt Észak-Amerika legnagyobb települése. Ma Cahokia Mounds néven emlékhely és régészeti lelőhely (UNESCO-világörökségi helyszín).

cantabile: zenei szakszó, jelentése: énekelve, a dallamot kidomborítva. Hangszeres zenében azt a stílust jelzi, amelynek célja az emberi hang imitációja. Egy adott dallam kiemelését is jelentheti a kíséretből (ellenpont). Az operákban a kettős ária első része, amelyet a cantabilénél gyorsabb és kötöttebb cabaletta követ.

Carter, Elliott (1908―2012): kétszeres zenei Pulitzer-díjas amerikai zeneszerző.

Casals, Pablo (1876―1973): minden idők egyik legnagyobb csellóművésze.

CBGB klub: New York-i klub, az 1970-es évek végén kibontakozó punk-rock és új hullám fellegvára.

Cerf, Bennett (1898―1971): a Random House amerikai könyvkiadó egyik alapítója. Híres volt szóvicceiről. Az Egyesült Államokban elsőként adta ki rövidítetlenül James Joyce Ulysses-ét, miután a cenzúra kérdésében mérföldkőnek számító pert nyert az amerikai állammal szemben.

Cheers for sweet revenge: az amerikai alternatív rockzenekar, a My Chemical Romance, 2004-es albuma.

Chopin, Frédéric (1810―1849): lengyel romantikus zeneszerző és zongoravirtuóz.

chromelodeon: módosított harmónium (pumpás orgona).

City Opera: New York City Opera. Eredetileg „népoperának” szánták. 2011-ig a Lincoln Centerben működött, 2013-ban csődbe ment.

coda: zenei szakszó, jelentése: „függelék, befejezés, lezárás”.

Cole, Thomas (1801―1848): a természetimádó „Hudson River” amerikai festőiskola tagja.

conductus: két- vagy többszólamú vokális zenei kompozíció, a XI-XII. századi többszólamú zene (ars antiqua) egyik legfontosabb műfaja.

Copland, Aaron (1900―1990): amerikai zeneszerző, zenepedagógus és karmester, „az amerikai zene dékánja”. Az 1950-es években ő is felkerült a kommunistagyanús művészek listájára, bár nézetei addigra jelentősen megváltoztak, elsősorban a sztálini éra művészüldöztetései (különösen a Sosztakovics-ügy) miatt. Copland Alzheimer-kórban hunyt el.

Cowell, Henry (1897―1965): amerikai zeneszerző, akinek merészen kísérletező muzsikája nagy hatással volt Bartókra, John Cage-re és az avantgárd zeneszerzőkre.

crescendo: zenei szakszó, jelentése: „növekvő hangerővel, fokozatosan erősítve”.

Crumb, George (1929― ): amerikai avantgárd zeneszerző, aki többek között szokatlan hangszeres játékmódot kívánó műveiről és alternatív kottarendszereiről ismert.

Czerny, Carl (1791―1857): cseh-osztrák zeneszerző, zenepedagógus, „a modern zongorajáték atyja”, többek között Liszt Ferenc tanára.

D

da capo: zenei szakszó, jelentése: „újra, az elejétől”

Da Nang: az USA egyik fő légibázisának helyszíne a vietnami háborúban.

Danger Mouse: ötszörös Grammy-jelölt producer, zenész és dalszerző.

De profundis: 130. zsoltár (az egyik bűnbánó zsoltár).

Desiderata: Max Ehrmann 1927-es prózaverse, amelyet gyakran nyomtattak poszterre.

dhammapada (vagy dharmapada): a történelmi Buddha mondásaiból készített versek gyűjteménye.

Dillinger Escape Plan: amerikai rockzenekar (1997― ).

disszonancia: az összecsengés ellentéte; amikor két vagy több egyszerre megszólaló zenei hang zavaró, nyugtalanító hatást, feszültséget kelt.

dodekafónia: a tizenkét fokú kromatikus skálára épülő zenei kompozíciós eljárás, amelynek kifejlesztése Arnold Schönberg nevéhez fűződik.

domináns: zenei skála (alulról) ötödik hangja.

Dosztojevszkij, Fjodor (1821―1881): orosz író, a lélektani regény mestere, a filozófiai-ideológiai regény műfajának megalkotója.

Dukas, Paul (18651935): francia zeneszerző.

Durand, Asher (1796―1886): a természetimádó „Hudson River” amerikai festőiskola tagja.

Dylan, Bob (1941― ): amerikai dalszerző-énekes, akinek dalai a háborúellenes és polgárjogi mozgalmak himnuszaivá vátak.

E, É

Eames-szék: Charles Eames (1907―1978) és felesége, Bernice „Ray” Eames (1912―1988) a modern építészet és iparművészet kiemelkedő alakjai. Közeli barátjuk volt Eero Saarinen, a St. Louisi Gateway Arch tervezője.

Earth Angel (Curtis Williams/Jesse Belvin/Gaynel Hodge, 1954): a The Penguins slágere, az első rhythm and blues dal a popzenei sikerlistákon.

Ed Sullivan Show: minden idők egyik legnépszerűbb szórakoztató tévéműsora az Egyesült Államokban (1948―1971).

Ehrmann, Max (1872―1945): amerikai költő.

Eichendorff, Joseph (1788―1857): német költő és regényíró, a német romantika kiemelkedő alakja.

Eisler, Hanns (1898―1962): osztrák zeneszerző, többek között az NDK himnuszának szerzője. Hosszú időn át volt Bertold Brecht alkotótársa.

éjszaka-zene: Bartók „Az éjszaka zenéje” című műve után elnevezett, a természet éjszakai hangjait idéző zenei stílus.

Elgar, Edward (1857―1934): angol zeneszerző. Legismertebb műve az Enigma-variációk (1899). Önmagát mindig is kívülállónak tekintette: alacsony sorból származó római katolikusként, autodidakta, elsősorban az európai kontinens zenéjéből merítő alkotóként kilógott a tipikus brit zeneszerzők közül. Ennek ellenére népszerű és elismert zeneszerzővé vált; 1924-ben még „A Király Zenésze” címet is elnyerte.

ellenpont: több szólamú szerkesztésmód, amely a szólamokat egyenrangúnak tekinti. Imitációs ellenpont-technika a kánon, illetve a fúga.

Ellington, Duke (1899―1974): az amerikai dzsessz-zene egyik legkiemelkedőbb alakja.

Ember és felsőbbrendű ember (Man and Superman, 1903): George Bernard Shaw drámája.

Emerson, Ralph Waldo (1803―1882): amerikai esszéíró, költő, a transzcendentalista mozgalom vezéralakja. Transzcendentalista filozófiáját Nature (Természet) című művében fejtette ki (1836).

Ensor, James (1860―1949): belga festő, akinek munkássága jelentős hatást gyakorolt az expresszionizmusra és a szürrealizmusra.

Erbstein, Borisz (1901―1963): orosz festő.

Eroica (1805): Beethoven III. szimfóniája.

expozíció: bevezetés, a zenei témák felvonultatása.

F

Fascinatin’ Rhythm: George Gershwin dala (1924).

Fauré, Gabriel (1845―1924): francia zeneszerző, Camille Saint-Saëns tanítványa és barátja. Elégia című műve 1880-ban született.

Faust, Johann Georg (kb. 1480―1540): német asztrológus és alkimista. Az egyház azzal vádolta, hogy az ördöggel cimborál. A Faust-témát az irodalomban (Goethe, Thomas Mann, Marlowe stb.) és a zenében is (Gounod, Berlioz, Liszt, Spohr, Busoni stb.) sokan feldolgozták.

Fiatalok zenekari vezérkönyve (The Young Person’s Guide to the Orchestra): Benjamin Britten 1946-os műve. Alcíme: Változatok és fúga egy Purcell-témára.

Fine romance, A —> A fine romance (Jerome Kern/Dorothy Fields, 1936): népszerű dal Fred Astaire és Ginger Rogers filmjéből, az Egymásnak születtünk (Swing time) című musicalből.

Fitzgerald, Ella (1917―1996): amerikai énekesnő, „a dzsessz királynője”.

Fjodorov, Nyikolaj Fjodorovics (1829―1903): orosz filozófus, a transzhumanizmus előfutára.

Foster, Stephen (1826―1864): amerikai dalszerző, akit gyakran „az amerikai zene atyjaként” emlegetnek. Több mint 200 dalt írt; a legismertebb talán az Oh, Susanna és a Camptown races (ez utóbbi a Bolondos dallamok című rajzfilmsorozat egyik főcímdala: „The Camptown ladies sing this song / Doo-dah! Doo-dah!…”)

fríg: a modális (más néven diatonikus, hét különböző hang alkotta) hangsorok egyike; a szolmizációban mi-ről indul.

fúga: Az ellenpont művészetének legmagasabb rendű formája, amelyben a belépő szólamok egymást utánozzák. A zenemű az összefonódó szólamokon keresztül vezeti végig az adott témát. (Az olasz fugare = „futni, szökni, kergetni” szóból.)

fugato: fúgaszerű rész egy nem fúga formájú zeneművön belül.

G

Gaburo, Kenneth (1926―1993): amerikai avantgárd zeneszerző.

Genovese-szindróma: A „járókelő-effektus” egyik nevezetes példája. A 28 éves Kitty Genovese meggyilkolását 38 szemtanú nézte végig tétlenül 1964-ben.

Gershwin, George (1898―1937): amerikai zeneszerző; a dzsessz és a klasszikus zene egyesítésében szerzett elévülhetetlen érdemeket.

Gersov, Szolomon (1906―1989): orosz festő.

Gesualdo, Carlo (1566―1613): madrigáljairól ismert olasz zeneszerző, aki sok művében olyan kromatikus zenei nyelvet használt, ami csak a XIX. század végén jött divatba.Giacometti, Alberto (1901―1966): svájci szobrász és festőművész, akit a nagyközönség elsősorban pálcikafigurákra emlékeztető szobrairól ismer. A szürrealista szobrászat kiemelkedő alakja.

Gibb, Andy (1958―1988): angol popénekes, a Bee Gees tagjainak testvére.

Gibson, Jon (1940― ): amerikai minimalista zeneszerző, fuvolás, szaxofonos. A Philip Glass Ensemble egyik alapítója.

Glass, Philip (1937― ): amerikai zeneszerző, a minimalista iskola egyik legnagyobb hatású képviselője.

Glenn, John (1921― ): az első amerikai űrhajós, aki meg is kerülte a Földet (1962). 1998-ban ismét repült a Space Shuttle fedélzetén, így ő a legidősebb ember, aki valaha az űrben járt.

Glimmerglass: 1975-ben alakult amerikai operatársulat.

Gottschalk, Louis (1829―1869): amerikai romantikus zeneszerző és zongoraművész.

Gould, Glenn (1932―1982): kanadai zongoraművész, a XX. század egyik legünnepeltebb zongoristája.

Gounod, Charles (1818―1893): francia zeneszerző; legismertebb műve a Faust című opera.

Greenwich Village (New York): a beatkultúra egyik központja és a bohémek tanyája az 1960-as években.

Gremlin: AMC Gremlin, amerikai kisautó az 1970-es években.

H

H-moll mise: Johann Sebastian Bach műve (1749).

Háború és béke: Lev Tolsztoj regénye (1869), a világirodalom egyik klasszikusa.

Haley, Bill (1925―1981): amerikai énekes, az egyik első rock and roll sláger, a Rock around the clock előadója.

Hamm, Charles (1925―2011): amerikai zeneesztéta, zeneszerző, az amerikai populáris zene első komoly kutatója.

Hand Me Down My Walkin’ Cane: az afroamerikai James A. Bland dala (1880), amelyet ma már népdalnak tekintenek.

Händel, Georg (1685―1759): német születésű, élete nagy részében Angliában alkotó barokk zeneszerző.

hangfürt: legalább három szomszédos hangból álló zenei akkord; a XX. század zenéjében (Cowell, Ives, Bartók, Stockhausen stb.) sokszor központi szerepet játszik.

harmonikus kánon: a kanun citeraszerű arab pengetős hangszer.

Harmsz, Danyiil (1905―1942): gyerekverseiről is nevezetes orosz szürrealista író.

Haydn, Joseph (1732―1809): osztrák klasszikus zeneszerző; Mozart barátja és Beethoven tanára.

Herman, Woody (1913―1987): amerikai dzsesszklarinétos és szaxofonos. Zenekara az 1930-as és 1940-es években gyakran játszott akkoriban merészen kísérletezőnek számító muzsikát.

Heroin (Lou Reed, 1966): A The Velvet Underground első lemezének egyik ikonikus dala.

Hiawatha éneke (1855): Longfellow indián tárgyú eposza.

Hiller, Lejaren (1924―1994): amerikai zeneszerző, az Illinoisi Egyetem kísérleti zenei stúdiójának alapítója. Leonard Isaacsonnal együtt készített 4. vonósnégyese („Illiac Suite”, 1957) a számítógéppel komponált zene egyik legelső képviselője.

How About You? (1941): Burton Lane és Ralph Freed dala, amelyet először Judy Garland és Mickey Rooney énekelt a Tavasz a Broadway-n (Babes on Broadway) című filmben.

Howlin’ for you: az amerikai The Black Keys rockduó dala (2011).

Hull a pelyhes-variációk: Mozart: Variációk egy francia gyermekdalra (K. 265/300e, Ah, vous dirai-je, maman).

I

I’m all shook up: Elvis Presley slágere, az All Shook Up (Otis Blackwell/Elvis Presley, 1957).

intermezzo: közjáték, összekötő zene (például színpadi mű jelenetei között).

Isaacson, Leonard (1925― ): amerikai zeneszerző és kémikus. Lejaren Hillerrel együtt készített 4. vonósnégyese („Illiac Suite”, 1957) a számítógéppel komponált zene egyik legelső képviselője.

Ives, Charles (1874―1954): amerikai modernista zeneszerző. Az egyik első amerikai zeneszerző, aki nemzetközi hírnévre tett szert.

J

Járványok és népek (Plagues and Peoples): William H. McNeill könyve (1976).

Jay-Z (1969― ): amerikai rapper, minden idők egyik legsikeresebb hip-hop művésze.

jázmin: utalás a 2011-es tunéziai forradalom („jázminos forradalom”, az ország nemzeti virága után) mintájára szerveződött kínai tüntetésekre („kínai jázminos forradalom”).

Jenner, Edward (1749-1823): angol sebész, a himlőoltás (a világ első vakcinája) feltalálója.

Jewel szupermarket: az 1899-ben alapított Jewel (ma Jewel-Osco) Chicago környékének egyik legnagyobb üzletlánca.

Ji Csing (Változások könyve): a konfucianizmus egyik szent könyve. Eredetileg jövendölési célra használták, de filozófiai értéke is jelentős.

Jihad Jane: Colleen LaRose pennsylvaniai terrorista. 2009-be vették őrizetbe; 2014-ben 10 év börtönre ítélték.

Jó baktérium, rossz baktérium (Good Germs, Bad Germs): Jessica Snyder Sachs könyve (2007).

Johnston, Ben (1926― ): amerikai zeneszerző, a mikrotonális zene egyik legjelentősebb alakja, Harry Partch kísérleteinek folytatója.

Jól hangolt zongora, A —> A jól hangolt zongora (Das Wohltemperierte Klavier, 1722―1744). Johann Sebastian Bach oktatási célzattal írt műgyűjteménye, amely mind a 12 törzshangra tartalmaz két-két rövid darabot, egyet dúrban, egyet mollban.

Jonestown (Guyana): 1978-ban itt követett el tömeges öngyilkosságot a Jim Jones vezette Peoples Temple (Népek Temploma) szekta 913 tagja.

Jordan River: a Clear Creek-nek az Indianai Egyetem kampuszán átfolyó részét nevezik így, David Starr Jordan, az Indianai Egyetem (majd később a Stanford) rektora után.

Jowett, Benjamin (1817―1893): angol tudós, Platón-fordító.

Judson Táncszínház: a modern tánc kereteit elvető, a posztmodern táncművészet előfutárainak tekinthető avantgárd kísérleti tánccsoport az 1960-as években, Greenwich Village-ben.

Jupiter-szimfónia (41. szimfónia, 1788): Mozart utolsó szimfóniája.

K

Kafka, Franz (1883―1924): cseh-német író, a XX. század egyik legnagyobb hatású szerzője.

Kalózkaland (The Pirates of Penzance or The Slave of Duty, 1879): Arthur Sullivan vígoperája. Magyarul „A királynő kalózai” és „Penzance kalózai” címen is játszották. Legismertebb része Stanley ellentengernagy ― az eredetiben vezérőrnagy ― „hadaróáriája”.

kantilláció: a recitálás egyik formája; prózai szöveg emelt, énekszerű hangon való olvasása. Az ősegyházban így olvasták fel a szövegeket, elsősorban a Szentírást.

Karajan, Herbert von (1908―1989): osztrák karmester, a XX. század egyik legjelentősebb karmestere.

Keats, John (1795―1821): az angol romantikus költők második generációjának egyik nagy alakja.

Kéjenc útja, A —> A kéjenc útja (The rake’s progress): Sztravinszkij operája (1951). Szövegkönyvét, amelyet W. H. Auden és Chester Kallman írt, William Hogarth festményei ihlették (A rake’s progress, 1733-35).

Kensett, John Frederick (1816―1872): a természetimádó „Hudson River” amerikai festőiskola tagja.

Kirov, Szergej (1886―1934): szovjet bolsevik vezető. 1934-ben ismeretlen tettesek meggyilkolták. Sztálin ennek ürügyén kezdett nagyszabású tisztogatásba (bár sokak szerint a merénylet mögött ő maga állt).

Klangfarben: Arnold Schönbergtől eredeztethető zenei kompozíciós technika, amelyben egy-egy melódiát nem egyetlen hangszer szólaltat meg, hanem különböző hangszínű hangszerek csoportja. A Klangfarbenmelodie tehát a hangszínek dallama.

konszonancia: összecsengés; amikor két vagy több egyszerre megszólaló zenei hang egységes, jóleső hatást kelt.

Körhinta (Carousel): Molnár Ferenc Liliom című színművének amerikai musical-átdolgozása (Richard Rodgers és Oscar Hammerstein, 1945).

kromatikus skála: a hétfokú modális vagy diatonikus skálát a közbenső öt félhanggal kiegészítő tizenkét fokú skála.

kúpgong: ezt a hangszert Partch bombázógépek orrából készítette.

kvart: a diatonikus hangsor negyedik foka (az elsőt a negyediktől elválasztó hangköz).

kvint: a diatonikus hangsor ötödik foka (az elsőt az ötödiktől elválasztó hangköz), a kvart inverze.

L

Lady Gaga (Stefani Germanotta): amerikai popsztár.

largo: zenei szakszó, jelentése: „lassan, szélesen, méltóságteljesen”.

Lazarus, Emma (1849―1887): amerikai költőnő.

legato: zenei játékmódra vonatkozó utasítás: a hangokat nem elkülönítve, hanem mintegy összekötve kell játszani.

Lehár Ferenc (1870―1948): elsősorban operettjeiről híres magyar zeneszerző.

Lennon, John (1940―1980): a The Beatles tagja, Paul McCartney-val együtt a popzene egyik legnagyobb hatású dalszerzője.

Levine, James (1943― ): amerikai karmester és zongorista.

Lieberson, Peter (1946―2011): amerikai zeneszerző. Rilke-dalok és Neruda-dalok című dalciklusait feleségének, Hunt Lieberson énekesnőnek írta. Ez utóbbi mű bostoni előadását James Levine vezényelte.

Ligeti György (1923―2006): a XX. század második felének egyik legjelentősebb avantgárd zeneszerzője.

Lincoln Center: előadóművészeti komplexum Manhattanben.

Liszt Ferenc (1811―1886): zeneszerző, zongoravirtuóz. Bartók mellett a magyar zene legnagyobb alakjának tartják.

Livingstone, David (1813―1873): skót orvos-misszionárius, az egyik legismertebb Afrika-kutató és felfedező.

London Calling: a The Clash angol punk-rock zenekar legsikeresebb lemeze (1979).

Longfellow, Henry Wadsworth (1807―1882): amerikai költő.

Lucier, Alvin (1931― ): amerikai kísérleti zeneszerző.

M

Machaut, Guillaume de (kb. 1300―1377): francia zeneszerző és költő, az ars nova zenei mozgalom egyik legismertebb képviselője.

Magnificat: a legrégebbi keresztény himnuszok egyike. Leghíresebb feldolgozását Johann Sebastian Bach készítette 1723-ban, de Vivalditól Arvo Pärtig számtalan zeneszerzőt megihletett.

Mahler, Gustav (1860―1911): cseh-osztrák késő romantikus zeneszerző és karmester. 1888-91 között a Magyar Királyi Operaház igazgatója.

Mandelstam, Oszip (1891―1938): orosz költő.

Mann, Thomas (1875―1955): Nobel-díjas német író.

Markov, Andrej (1856―1922): orosz matematikus, aki legjelentősebb eredményeit a valószínűségszámítás terén érte el. A Markov-lánc egy olyan véletlenszerű folyamat, amelynek jövőbeli állapota nem függ a múltbeli állapotaitól, csak a jelen állapotától. Másképp fogalmazva: a jelen leírása minden információt tartalmaz, amelyből a folyamat jövőbeli állapotaira következtethetünk.

Martirano, Salvatore (1927―1995): amerikai zeneszerző. Legismertebb műve az „L’s GA” (Lincoln’s Gettysburg Address), amely összefonódott a vietnami háborút ellenzők mozgalmával.

Maurier, George du (1834―1896): francia születésű angol író.

Maybellene (Chuck Berry, 1955): Chuck Berry slágere.

Mazda-marimba: villanykörtékből és földgömbökből készített hangszer. (Nevét a General Electric 1909-től gyártott Mazda márkanevű villanykörtéi után kapta.)

McCartney, Paul (1942― ): a The Beatles tagja, John Lennonnal együtt a popzene egyik legnagyobb hatású dalszerzője.

mega-templom: a hétvégi istentiszteleteken átlagosan 2000 vagy annál több embert megmozgató protestáns egyházi közösség.

Mendel, Gregor (1822-1884): szudétanémet Ágoston-rendi szerzetes, botanikus, a modern genetika atyja.

menüett: eredetileg 3/4-es lüktetésű francia népi társastánc, később a szimfóniák és szonáták egyik tételeként alkalmazott, szerkezetileg háromrészes dalforma.

Merton, Thomas (1915―1968): amerikai trappista szerzetes, misztikus, filozófus, író és költő, a vallások közti megértés egyik legelkötelezettebb szószólója. Több mint 70 könyvet írt.

Messiaen, Olivier (1908―1992): francia zeneszerző és madárkutató.

Meyerbeer, Giacomo (1791―1864): német zeneszerző, korának legnépszerűbb operaszerzője. Le prophète című operájának szövegkönyvét Eugéne Scribe (1791―1861) írta.

Mikrokozmosz: Bartók 1926 és 1939 között készült, 153 zongoragyakorlatot tartalmazó gyűjteménye.

mikrotonális zene: az oktávszakaszt félhangoknál kisebb hangközökre (mikrotónusokra) felosztó hangolási rendszerre épülő zene.

minimalista zene: a lehető legkevesebb elemből építkező komponálási módszer.

Missa Solemnis: Beethoven Op. 123-as műve (1824).

moderato: zenei szakszó, jelentése: „mérsékelt tempóban”.

Mondnacht: Robert Schumann Op. 39-es (Joseph Eichendorff verseire írt) dalciklusának 5. dala. A vers címe magyarul: Holdas éj.

Monsanto: agrokémiai multicég.

Moore, Thomas (1779―1852): ír költő, dalszerző.

motetta: a XIII. század elején létrejött, vallásos szövegű, többszólamú énekes műfaj.

Mozart, Wolfgang Amadeus (1756―1791): osztrák klasszicista zeneszerző, minden idők egyik legnagyobb hatású és legnépszerűbb komponistája.

Murray, Anne (1945― ): rendkívül sikeres kanadai pop- és country-énekesnő.

N

Nagy fúga: Beethoven vonósnégyese (Opus 133, 1824)

Neill, Alexander Sutherland (1883―1973): skót pedagógus, a demokratikus, szabadfoglalkozásokra épülő Summerhill iskola alapítója. (Az iskolát 1921-ben alapította az angliai Leistonban.)

Neruda, Pablo (1904―1973): Nobel-díjas chilei költő.

New England-i Konzervatórium (Boston): a legrégebbi független (magán-) zeneiskola az Egyesült Államokban.

Nirvana: amerikai rockzenekar, a grunge zene egyik legismertebb képviselője (1987―1994).

Notre-Dame iskola: a többszólamúság fejlődésében kulcsszerepet játszó középkori zenei iskola (XII-XIII. század), amelynek képviselői a párizsi Notre Dame-székesegyházban alkottak. Olyan műfajokban alkottak jelentőset, mint a conductus, az organum vagy a motetta. Két zeneszerző neve maradt fenn: Léonin és Pérotin.

O

Ockeghem, Johannes (1410/25―1497): flamand zeneszerző, énekes, a XV. század második felének meghatározó komponistája.

Oklahoma! (1943): Richard Rodgers és Oscar Hammerstein musicalje.

ondes Martenot: a thereminhez hasonló elektronikus hangszer (1928), Maurice Martenot (1898―1980) francia csellós találmánya.

organum: a többszólamú zenei kompozíciók összefoglaló neve a IX-XII. században.

ostinato: makacsul ismétlődő zenei motívum.

Ozymandiás (1818): Shelley költeménye.

P

Páduai Szent Antal a halaknak prédikál: Gustav Mahler: A fiú csodakürtje (De Knaben Wunderhorn) című művének egyik része (Des Antonius von Padua Fischpredigt).

Palestrina, Giovanni (kb. 1525―1594): olasz reneszánsz zeneszerző, a templomi zene kiemelkedő képviselője, a tisztán vokális zene utolsó nagy képviselője.

Pärt, Arvo (1935― ): észt zeneszerző, akinek a zenéjére egyaránt hatott a minimalizmus és a gregorián zene.

Partch, Harry (1901―1974): amerikai zeneszerző, a mikrotonális zene kiemelkedő alakja, különleges hangszerek tervezője.

passacaglia: ostinato basszusra épülő, méltóságteljes barokk zenei variációs forma (XVII-XVIII. század). A téma túlnyomórészt jambikus lejtésű, 3/4-es ütemű, és a variációk során gyakorta a többi szólamban is megjelenik.

Pathétique: Beethoven egyik népszerű szonátája (opus 13).

Pearl Jam: amerikai rockzenekar, a grunge stílus máig aktív képviselője (1990― ).

pedálpont: más néven orgonapont; hosszan kitartott hang, amely körül a többi szólam mozog.

Penderecki, Krzysztof (1933― ): a legnagyobb élő lengyel zeneszerző, karmester.

Penguins, The: az 1950-es években népszerű amerikai doo-wop csapat.

Perc keringő: Chopin Op. 64-es keringője.

Perkins, Carl (1932―1998): amerikai énekes-dalszerző, „a rockabilly királya”.

Pérotin (kb. 1165―kb. 1220): az ars antiqua legnagyobb mestere, a nyugati zenetörténet legkorábbi, név szerint ismert, többszólamú műveket szerző komponistája.

Peter Grimes (1945): Benjamin Britten operája. Főszereplője egy hétköznapi halász, akit azzal vádolnak, hogy ő okozta tanítványa halálát. Bár ártatlan, a közvélemény elítéli, és a tömeg kis híján meglincseli. Grimes végül kihajózik a tengerre, és elsüllyeszti a hajóját, önmagával együtt.

pianissimo: zenei szakszó, jelentése: „nagyon halkan”.

Picasso, Pablo (1881―1973): a XX. század egyik legismertebb és legjelentősebb festője.

Piranesi, Giovanni (1720―1778): olasz rajzművész, építész, a máig népszerű „Börtönök” metszetsorozat alkotója.

Piston, Walter (1894―1976): amerikai zeneszerző és zeneesztéta. Tanítványa volt többek között Leonard Bernstein és Elliott Carter.

pizzicato: zenei szakszó, jelentése: „pengetve”; a vonós hangszereken való játék egyik fajtája.

Platón (kb. ie. 428-23―kb. ie. 348-47): görög filozófus, matematikus.

Platters, The: a korai rock and roll korszak egyik legsikeresebb énekegyüttese.

plié: a klasszikus balett egyik alapmozdulata: térdhajlítás, guggolás kifelé fordított lábbal.

Pollock, Jackson (1912―1956): amerikai festőművész, az absztrakt expresszionizmus kiemelkedő alakja.

Ponchielli, Amilcare (1834―1886): olasz romantikus zeneszerző, a Garibaldi-himnusz alkotója.

Pound, Ezra (1885―1972): amerikai modernista költő.

Presley, Elvis (1935―1977): amerikai énekes, a XX. század egyik kulturális ikonja.

Prokofjev, Szergej (1891―1953): a XX. század egyik legnagyobb hatású orosz zeneszerzője.

Proverb: Steve Reich Proverb című kompozíciója Ludwig Wittgenstein szövegére épül.

Puccini, Giacomo (1858―1924): olasz zeneszerző, akit Verdi után az olasz opera második legnagyobb alakjának tartanak.

Püthagorasz (kb. ie. 570―kb. ie. 495): görög filozófus, matematikus.

Q

quadrangularis reversum: fordított gyémánt- vagy rombuszmarimba, amelyet Partch eredetileg négyszögletes törpebambuszból (Chimonobambusa quadrangularis) akart elkészíteni.

R

Radiohead: angol alternatív rockzenekar (1985― ).

Rage Against the Machine: amerikai rockzenekar (1991―2000, 2007―2011).

Rahmanyinov, Szergej (1873―1943): orosz romantikus zeneszerző, kiemelkedő zongoraművész.

Rat Pack: Eredetileg Humphrey Bogart, majd Frank Sinatra körül létrejött művészcsoport.

Ravel, Maurice (1875―1937): francia zeneszerző, az impresszionista zene nagy alakja.

RCA (Radio Corporation of America): amerikai lemezkiadó, műsorszóró és elektronikai cég, az első elektromos lemezjátszók forgalmazója. A cég híres emblémáján egy kutya ül egy hatalmas fonográftölcsér mellett.

Ready for the end of the world: George Strait amerikai country-énekes dala (2006).

Reich, Steve (1936― ): amerikai minimalista zeneszerző.

Reno, Janet: az USA első női igazságügy-minisztere (1993―2001).

Richter, Szjvjatoszlav (1915―1997): a XX. század egyik legnagyobb zongoraművésze. Ukrajnában született, egy német emigráns család sarjaként.

Riley, Terry (1935― ): amerikai zeneszerző, a minimalista iskola egyik úttörője.

Rilke, Rainer Maria (1875―1926): cseh-osztrák költő.

Rimszkij-Korszakov, Nyikolaj (1844―1908): orosz zeneszerző, az „orosz ötök” (Borogyin, Balakirev, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Kjui) tagja.

Rochberg, George (1918―2005): amerikai szerialista zeneszerző.

Rock Around the Clock (Max Freedman/James Myers, 1954): Bill Haley slágere.

Rückert, Friedrich (1788―1866): német költő.

S, Sz

Saarinen, Eero (1910―1961): finn-amerikai neofuturista építész és iparművész.

Saint-Saëns, Camille (1835―1921): francia romantikus zeneszerző, Gabriel Fauré egyik tanára.

scherzo: zenei szakszó, jelentése: „tréfa”. Vidám karakterű tétel egy szimfónián vagy szonátán belül. A menüettből fejlődött ki, azzal azonos hármas szerkezetű.

Schnittke, Alfred (1934―1998): orosz zeneszerző, a szabad stílusú, úgynevezett „polistilisztikus” zene egyik képviselője.

Schönberg, Arnold (1874―1951): osztrák zeneszerző, a dodekafónia és a szerializmus technikájának megalkotója.

Schumann, Robert (1810―1856): német zeneszerző és zenekritikus; az egyik legnagyobb romantikus zeneszerzőnek tartják. Felesége, Clara, szintén komponált zenét, és jelentős karriert futott be koncertzongoristaként. Schumann élete végén mentális zavarokkal és depresszióval küzdött.

Schwarzkopf, Elisabeth (1915―2006): híres szoprán.

sétáló basszus: a barokk zenében és a dzsesszben is gyakran előforduló kíséret, amelyben a basszus az akkordokhoz illeszkedő skálahangok keverékét játssza, amelyek segítenek felvázolni a dal vagy dallam akkordmenetét.

Shakespeare, William (1564―1616): angol drámaíró, költő, a világirodalom egyik legnagyobb alakja.

Shaw, Artie (1910―2004): amerikai dzsesszklarinétos, zeneszerző. A dzsessz és a klasszikus zene szintézisére törekvő Third Stream iskola egyik előfutára.

Shaw, George Bernard (1856―1950): ír drámaíró, irodalom- és zenekritikus.

Shelley, Percy Bysshe (1792―1822): az angol romantikus költészet egyik legnagyobb alakja.

Sibelius, Johan (1865―1957): késő romantikus finn zeneszerző.

siciliana: behízelgő, pasztorálszerű zenemű (karakterisztikus szonáta- vagy versenymű-tételforma a barokk korból), amelynek ismertetőjegyei a szelíd, de fájdalmas melódia, a 6/8-os vagy 12/8-os ritmus, a gyakori szinkópák.

Sing for the moment: az amerikai rapper, Eminem, 2002-es dala, amely az Aerosmith rockzenekar Dream on című dalán alapul.

Smells like teen spirit: a Nirvana legnagyobb slágere, az 1990-es évek egyik meghatározó dala.

Smith Hall: Az Illionisi Egyetem egyik épülete.

Somebody Loves Me: George Gershwin dala (1924).

Sonic Youth: amerikai rockzenekar (1981―2011).

Sosztakovics, Dmitrij (1906―1975): orosz zeneszerző és zongoraművész.

spinto: könnyű drámai (drámai-lírai) szoprán.

Spohr, Louis (1784―1859): német zeneszerző; művei átmenetet képeznek a klasszicista és a romantikus zene között.

Stanley, Henry Morton (1841―1904): walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató, aki a Tanganyika-tó közelében rátalált a Nílus forrását kutató Livingstone-ra.

Starker János (1924―2013): a XX. század egyik legnagyobb csellóművésze, 1958-tól haláláig az Indianai Egyetem tanára.

Stockhausen, Karlheinz (1928―2007): a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője, a darmstadti iskola egyik vezéralakja.

Strauss, Johann (1804―1849) és ifjabb Johann Strauss (1825―1899): keringőikről híres osztrák romantikus zeneszerzők.

Strauss, Richard (1864―1949): német zeneszerző, a késő romantika és a korai modernizmus egyik legjelentősebb alakja. Nem állt rokonságban a keringőikről híres Strauss-családdal.

Strokes, The: amerikai rockzenekar (1998― ).

sul ponticello: zenei szakszó, jelentése: „a húrlábhoz közel” (játszott hangok, vonósokon).

Sullivan, Arthur (1842―1900): angol zeneszerző.

Sweelinck, Jan Pieterszoon (1562―1621): holland kora-barokk zeneszerző.

számozott basszus: zenei gyorsírás, amelyben számok jelzik a hangközöket. A barokk zene lejegyzésmódjában így bővítették akkordokkal a melódiát. Tág teret ad az improvizációnak. Ma elsősorban a dzsessz-zenében alkalmazzák.

szekund: a diatonikus hangsor második foka (az elsőt a másodiktól elválasztó hangköz).

 T

Tagore, Rabindranath (1861―1941): Nobel-díjas indiai író, költő, zeneszerző és polihisztor, a modern indiai művészet nyugaton is nagy tiszteletnek örvendő, kiemelkedő alakja.

Tavaszszentelő: Sztravinszkij balettje (másik magyar címe: Tavaszi áldozat), amelynek 1913-as párizsi premierje a szokatlan zene miatt botrányba fulladt. A művet Gyagilev társulata mutatta be; az eredeti koreográfiát Nyizsinszkij készítette.

Tenney, James (1934―2006): amerikai zeneszerző, zeneesztéta. Dolgozott együtt John Cage-dzsel, Harry Partchcsal és Steve Reichhel is.

Tennyson, Alfred (1809―1892): máig népszerű angol költő.

tenor: tartószólam a késői organumban.

terc: a diatonikus hangsor harmadik foka (az elsőt a harmadiktól elválasztó hangköz).

Terentyev, Igor (1892―1937): orosz futurista író.

tetrachord: négy hangból álló hangsor.

The Big Show: amerikai rádió-, majd tévéműsor az 1950-es években, amelyben a kor legnépszerűbb előadóművészei (humoristák, színészek, énekesek stb.) vendégszerepeltek.

The dirtbombs: amerikai garázsrock-zenekar (1992― ).

The Great Pretender (Buck Ram, 1955): a The Platters slágere.

The Orchestra Song (vagy: The Instrument Song): a gyerekek zeneoktatásában gyakran felhasznált osztrák-német népdal, amely a hangszerek hangját írja le. Több zeneszerző is feldolgozta.

They Might Be Giants: amerikai alternatív rockzenekar (1982― ).

Tintin kalandjai: az Hergé művésznéven alkotó belga Georges Rémi képregénysorozata, a XX. század egyik legnépszerűbb európai képregénye.

Tiziano Vecelli (kb. 1488-90―1576): olasz festő, a velencei iskola legnagyobb alakja.

Tolsztoj, Lev (1828―1910): orosz író, filozófus, a világirodalom egyik legnagyobb regényírója, a realista próza mestere.

tonális zene, tonalitás: hangnemre épülő zene.

tonika: zenei skála alaphangja.

Toscanini, Arturo (1867―1957): híres olasz karmester.

Tovatűnő látomások: Mimoljotnosztyi (Visions fugitives); Prokofjev 1915 és 1917 között komponált rövid zongoradarabjainak gyűjteménye.

tökfa: eukaliptuszrúdra erősített harangok tökrezonátorral.

transzhumanizmus: a XX. század második felének kulturális és intellektuális mozgalma, amely a tudománynak és technikának az ember szellemi és fizikai képességeinek fejlesztésére való felhasználását támogatja. E mozgalom egyik előfutára volt Nyikolaj Fjodorovics Fjodorov.

transzponálás: teljes zenemű hangnemének (alaphangjának) megváltoztatása a hangközök és dallamok változatlanul hagyása mellett.

Tribeca: Triangle Below Canal Street; a SoHo melletti városrész a New York-i Manhattanben.

triola: három, egyenlő értékű hangból álló egység, amely egy mérőütés alatt szólal meg.

Trisztán-akkord: a zenetörténet egyik híres akkordja, amelyet Wagner a Trisztán és Izoldában (Trisztán témájában) szokatlan módon használt fel, hogy fenntartsa a feszültséget. Egyesek az atonális (hangnem nélküli) zene előfutárának tekintik.

tutti: egy zeneműben a teljes zenekar által játszott rész.

U, Ú

U-Haul: klasszikus amerikai autókölcsönző cég.

úd: arab lant

Új kolosszus, Az —> Az új kolosszus Emma Lazarus szonettje. Ez a vers áll egy bronztáblán a New York-i Szabadság-szobor talapzatán.

Unabomber: Ted Kaczynski amerikai matematikus, anarchista terrorista. 1978 és 1995 között házi készítésű bombáival egyetemeken és repülőgépeken robbantott (innen kapta a „university and airline bomber”, röviden Unambomber nevet). Három embert ölt meg, és 23 másikat megsebesített.

uniszonó: egyszólamú, egybecsengő. Több szólam által egyidejűleg megszólaltatott azonos dallam vagy hang.

V

Varése, Edgard (1883―1965): francia zeneszerző, az elektronikus zene egyik atyja.

Verdi, Giuseppe (1813―1901): olasz romantikus zeneszerző, az olasz opera egyik legnagyobb alakja.

Vermeer, Jan (1632―1675): holland festő, Rembrandt mellett a „holland aranykor” másik nagy alakja.

Verve: lemezcég, amelyet Ella Fitzgerald menedzsere hozott létre. (Fitzgeraldnak 1955 és 1967 között jelentek meg lemezei a Verve-nél.)

Víg özvegy, A —> A víg özvegy (1905): Lehár Ferenc operettje.

Villa-Lobos, Heitor (1887―1959): brazil zeneszerző, a XX. századi latin-amerikai zene kiemelkedő képviselője.

Vörös Brigádok: olasz szélsőbaloldali terrorista csoport, amely 1970 és 1987 között több mint 70 merényletet követett el.

Vvegyenszkij, Alekszandr (1904―1941): orosz avantgárd író, az orosz abszurd egyik megteremtője.

W

Wagner, Richard (1813―1883): a német opera megreformálója, a XIX: század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője.

Waiting for the end: az amerikai Linkin Park rockzenekar dala (2010).

Walter, Bruno (1876―1962): német zeneszerző; a XX. század egyik legnagyobb karmestereként tartják számon.

Warhol, Andy (1928―1987): amerikai képzőművész, a pop-art vezéralakja.

Webern, Anton (1883―1945): osztrák zeneszerző, a dodekafón technika egyik legismertebb képviselője.

Weill, Kurt (1900―1950): német zeneszerző; legismertebb műve a Bertold Brechttel közösen alkotott Koldusopera. Hanns Eislerhez hasonlóan az 1920-as években a Novembergruppe nevű balos művészcsoport tagja.

Whitman, Walt (1819―1892): humanista amerikai költő, esszéíró, újságíró, „a szabadvers atyja”.

Wilco: amerikai alternatív rockzenekar (1994― ).

Wittgenstein, Ludwig (1889―1951): osztrák születésű brit filozófus, a XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója.

Wodehouse, P. G. (1881―1975): humoros műveiről híres, máig népszerű angol prózaíró.

X

Xenakis, Iannis (1922―2001): görög-francia zeneszerző, zeneesztéta és építész.

Yeats, William Butler (1865―1939): Nobel-díjas ír költő, a XX. századi irodalom egyik óriása. Ezra Pound jó barátja. Rabindranath Tagore Gitanjali-jának angol kiadásához ő írta az előszót.

Y

yippie-k: A Youth International Party tagjai. Ők akarták lebegtetni akaraterejükkel a Pentagont; később pénzt szórtak a New York-i tőzsdén a brókerek közé.

Young, La Monte (1935― ): amerikai zeneszerző; gyakran az első minimalista zeneszerzőnek tartják.

Z

Zemlinsky, Alexander (1871―1942): osztrák zeneszerző és karmester. Tanítványa és kedvese volt Mahler későbbi felesége, Alma Schindler, de tanította a modern zene egyik vezéralakját, Arnold Schönberget is.

Zymo-Xyl: vízzel megtöltött és behangolt palackokkal kiegészített tölgyfa-xilofon. (A neve a görög zymo- „erjesztés” és xylo- „fa” szavakból ered.)


Jegyzetek – készítette Rézműves László

20. oldal:

Az éneklő cowboy”: Gene Autry (1907―1998) amerikai színész-előadóművész, az 1930-as évektől az 50-es évekig a westernhősök egyik első számú képviselője.

20. oldal:

Egy rózsalugas áll a Bendemir partján, / és a csalogány egész nap énekel benne”: részlet Thomas Moore „Lalla Roukh, keleti rege” című művéből (1817). Ennek alapján írta Robert Schumann „Az éden és a péri” c. oratóriumát (1843).

22. oldal:

Idegen országokról és emberekről”: Schumann Gyermekjelenetek című zongoraművének első tétele.

22. oldal:

A Monitor és a Merrimac csatája”: az amerikai polgárháború legjelentősebb vízi csatája (1862), amelyben először csaptak össze vaspáncélos hadihajók ― a USS Monitor és a (USS Merrimack roncsaiból épül) CSS Virginia.

28. oldal:

…a Ponchielli zenéjére táncoló víziló-ballerina a Disney-féle Fantáziából”: a Disney-rajzfilm a Fantasia (1940); Ponchielli műve pedig „Az órák tánca” (Danza delle ore) a Gioconda (La Gioconda, 1876) című operából.

32. oldal:

Come smoke a Coca-Cola, drink ketchup cigarettes. See Lillian Russell wrestle with a box of Oysterettes!”: The Billboard Song (Cy Coben és Charles Grean dala 1952-ből, amelyet a Homer & Jethro nevű amerikai country-duó számára írtak).

49. oldal:

Valaki megrágalmazhatta P. Elst”: „Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t”. (Franz Kafka: A per)

81. oldal:

Gravitáció: nem csak elmélet”: „Gravity: Not Just a Good Idea”, Gerry Mooney híres pólófelirata, 1977.

95. oldal:

Amiről az Univerzum mesél”: Jason Starr 2004-es dokumentumfilmje, amely Mahler 3. szimfóniájáról szól (maga a szimfónia nem ezt a címet viseli, csupán az egyes tételek címe hasonló).

96. oldal:

kis Darmstadt”: az 1946-ban elindított új zenei nyári kurzusok révén a németországi Darmstadt az avantgárd, experimentális zene egyik központjává vált. Messiaentől John Cage-ig számtalan jelentős zeneszerző tartott előadást ezeken a kurzusokon.

107. oldal:

Nincs mit mondanom, és azt mondom”: Más fordításban: „Itt vagyok, és nincs mit mondanom.” (John Cage: Előadás a semmiről, 1949)

112. oldal:

egy ciprusokkal fedett szikla előtt kis csónakban ülő, fehér lepelbe burkolózó figura”: „A holtak szigete”, Arnold Böcklin híres műve.

143. oldal:

Az utcaköveket, amíg fel nem szabadul a föld!”: Eredetiben: „Sous les pavés, la plage!” Az 1968-as párizsi diáklázadások egyik jelszava.

147. oldal:

Ó, mily csodás isteni szeretet ez, lelkem”: luteránus ének („fehér spirituálé”).

157. oldal:

a varázslóinas seprűi”: „A varázslóinas” (Der Zauberlehrling) Goethe 1797-es verse, amely Paul Dukas híres szimfonikus költeményét ihlette (1896-97).

165. oldal:

lázadók Biafrában”: A Biafrai Köztársaság 1967-1970 között, a nigériai polgárháború során jött létre.

173. oldal:

Magam is idegen vagyok itt” (I’m a Stranger Here Myself): dal a One touch of Venus című musicalből (zene: Kurt Weill, szöveg: Ogden Nash).

184. oldal:

miközben Barrymore azt mondja Trilby-nek: „Ah, gyönyörű vagy, én dróton rángatott szerelmem! De ne is figyelj rám, az öreg Svengali már megint csak magában beszél…”: Az idézet az 1931-ben, John Barrymore főszereplésével készült, Svengali című filmből való. A film George du Maurier 1894-es regénye (Trilby) nyomán készült.

185. oldal:

A műkincstolvajoknak köszönhetően hamarosan maguk a muzsikusok is örökre a semmibe vesznek”: Vermeer képét, A koncert-et 1990-ben ellopták a Gardner-múzeumból. Azóta sem került elő.

190. oldal:

Tizenhárom kép a sötét földről”: Crumb művének, a Fekete angyalok-nak (Black angels) ez az alcíme (Thirteen Images from the Dark Land).

192. oldal:

Csináljunk egy rózsát, amiről más nem tudhat!”: Emily Dickinson: Nobody knows this little rose (E rózsáról a vándor; fordította Károlyi Amy) című versének kezdete: „E rózsáról a vándor / tudhat, más senki sem…”

207. oldal:

Dover-féle puhafedeles kiadás”: a Dover kiadó korábban jó minőségű, ma már inkább olcsó reprint-kiadásokra specializálódott.

214. oldal:

Rilkétől és Ézsaiástól összeollózott…”: Rilke Duinói elégiák című művének első elégiájából: „…Mert hisz a Szép nem más, / mint az iszonyu kezdete, mit még elviselünk, / s mennyire bámuljuk, mert megveti szenvtelenül, hogy / összetiporjon. Iszonyu minden angyal…” (Nemes Nagy Ágnes fordítása). Ésaiás próféta könyve, 40:4: „Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen egyenessé és a bérczek rónává.”; 10:33: „De ímé az Úr, a seregeknek Ura: levagdalja az ágakat rémítő hatalommal, és a magas termetűek kivágattatnak, és a magasságosak megaláztatnak” (Károli Gáspár-féle fordítás).

225. oldal:

Shiny, shiny, shiny”: a Venus in Furs című dal szövegéből, az első Velvet Underground lemezről.

227. oldal:

Szerelemről és lustálkodásról énekelt; semmi másra nem érte meg vágyni”: Ezra Pound Egy immoralitás című verséből: „Lustaságból és szerelemért éneklünk, / Semmi más nem éri meg hogy tegyük….” (Dvorcsák Gábor Imre fordítása).

229. oldal:

Ha az oroszlán tudna énekelni, azonnal felismernénk, hogy dalol”: Wittgenstein: „Ha egy oroszlán beszélni tudna, mi nem lennénk képesek őt megérteni” (Filozófiai vizsgálódások, fordította Neumer Katalin).

247. oldal:

reneszánsz fametszeteken megörökített diadalmenetek”: Albrecht Dürer (1471―1528).

254. oldal:

Milyen kevés gondolat kell, hogy kitöltsön egy teljes életet”: Ludwig Wittgenstein: Vermischte Bemerkungen (magyarul: Észrevételek, 1995).

269. oldal:

A hírek, a hírek, a hírek, a hírek, a hírek, a hírek, a hírek… olyan… olyan… talányosak…!”:News has a kind of mystery” ― John Adams Nixon Kínában című operájából (1995; a szövegkönyvet Alice Goodman írta).

283. oldal:

Szent Pál szavaiból merít”: Rómabeliekhez írt levél, 13:12: „Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit.” (Károli Gáspár-féle fordítás).

292. oldal:

Ha levágják a kezem, én akkor is komponálni fogok, a tollat a fogaim között tartva”: Sosztakovics Iszaak Glikmann-nak, 1936 (forrás: Laurel Fay: Shostakovich: A Life, 2000).

292. oldal:

Egy szovjet művész válasza a jogos kritikákra”: Sosztakovics válasza a Vecsernyaja Moszkva című lapban.

307. oldal:

amióta az a propánnal töltött Nissan Pathfinder behajtott a Times Square-re”: 2010. május 1-én meghiúsított terrortámadás.

315. oldal:

a könyörtelen Ming császár…”: a Flash Gordon-képregénysorozat főgonosza.

324. oldal:

Az ő leánya, az ő aranya”: utalás Shakespeare: A velencei kalmár című színművére (II. felvonás, VIII/15).

343. oldal:

hálaadási gyűrű”: a „Beacon of hope” Andy Scott (1964― ) skót szobrász alkotása, amely az észak-írországi Belfastban, a Hálaadási téren (Thanksgiving Square) áll. Egy stilizált bronz nőalakot ábrázol, kezében a „hálaadási gyűrűvel”. Az emlékművet a texasi Dallasban található Hálaadási tér ihlette.

348. oldal:

A Bibliából vagy valami ilyesmi, nem?”: Zsoltárok könyve, 91:3 („Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől.”)

364. oldal:

hadizsákmány”: több Partch-féle hangszer kombinációja. Eredeti neve: Spoils of War.

368. oldal:

Ha össze vagyok törve, és nincs hová mennem / A házadban, a padlón, ágyazz meg nekem: Blues-, jazz- és folksztenderd. Eredete homályos, a XIX. századig visszakövethető. Különböző szövegváltozatokban 1911-ben publikálták. Mai zenéjét egyesek W. C. Handy-nek tulajdonítják, aki később ebből írta az „Atlanta Blues”-t.